| |
A csigák legszembetűnőbb sajátossága az aszimmetrikus csigaház, mely tulajdonképpen meszes külső váz, melyhez izmok tapadnak. Lábuk erőteljesen ellaposodott csúszó- vagy hasláb.
A szájnyílás és a talp széle között nyílik a nagy talpmirigy. Ennek váladéka, nyálkája a hasláb felszínét sikamlóssá teszi, az állat ezen csúszik tovább. Az araszoló mozgás során az izomzat periodikusan húzódik össze, külsőleg ez mint hullám jelenik meg és fut végig a haslábon. A haladó csiga mögött a megszáradt nyálka mászásnyom formájában marad meg.
|
A csigaház alakja, mérete, színe fajonként változó, így az fajmeghatározó bélyeg. A házat a köpenyszegélyben található nagy, nyálka-, fehérje- és mésztermelő mirigysejtek választják ki. Ennek megfelelően a csigaház többrétegű.
Legbelül a vékony gyöngyházréteg (hypostracum), mely a csigák nagy többségénél hiányzik. Középütt vastag kristályos mészréteg (ostracum), míg legkívül fehérjéből és kitinből álló réteg (periostracum) található. A csigaház egész élete során együtt növekszik az állattal.
|
|
|
